A kórus 1942-ben alakult (újjáalakult!) a Pécsi Dalárdából és a Pécsi Polgári Daloskörből még élő, énekelni vágyó dalosokból. Működése 1942-43-ban a háborús időszak miatt nem volt folyamatos, ezért a fennállását 1945-től számítják. A kórus a Bartók Béla nevet 1957-ben vette fel.

A kórus első támogatója a Pécsi Városi Közlekedési Vállalat (két évtizedig) majd a megyében történt összevonások miatt 1970-től a 12.sz. Autóközlekedési Vállalat. 1982-től a Pannon Volán lett a támogatója 2005. december 13-ig. 2015.dec.13-án a vállalat 79/119-2005. számú levelében értesítette a kórust a 60 éves támogatás felfüggesztéséről.

A Kórus neve azóta: Pécsi Bartók Béla Férfikar.

A kórus otthona, próbahelyisége a régi PVKV Villamos Remiz udvarán álló kultúrházban volt, ahol hetente két alkalommal próbált.

A kórus első karnagya Szentkereszti Elemér, majd az ötvenes évek végéig dr. Sólyom Józsefné volt. A férfikar létszáma 30-35 fő volt, zömében vállalati dolgozók. A Kórus 1957-ben országos munkás-énekkari találkozót szervezett. Ligeti Andor karnagy ideje alatt az akkori minősítési rendszer legmagasabb fokozatait érte el. Első külföldi szereplésük 1967-ben az Eszéki „LIPA” vegyeskarral való találkozásuk volt. 1969-ben a Lipcsei „Népek Csatája Emlékmű” kórusával találkoztak, majd 1972-ben a Lahti „Lahden Mieskuoro” kórus fogadta a férfikart. Jobbágy Valér karnagy vezetésével 1974-ben és 1976-ban is „Fesztivál kórus” minősítő fokozatot ért el az énekkar. 1974-ben ismét kiemelkedő tevékenységeként megrendezte a KSZDSZ kórusok országos találkozóját. A férfikar vándorserleget ajánlott fel, melyért évtizedekig versengés volt a kórusok között. A Pécsi Bartók Béla Férfikar vezetőségének első titkára Inokai László, aki 1980-ig volt aktív, majd Hegyi István segéd karnagy három karnagy munkáját segítette nagyon precízen.

1980-tól új időszámítás kezdődött a kórus életében. Tillai Aurél tanítványa az akkor 26 éves Lakner Tamás került a kórus élére. Az idősebb tagok megbecsülése mellett sok fiatal dolgozó, középiskolás és főiskolás is a kórus tagja lett.

1981-ben az énekkar harmadszor is kiérdemelte a „Fesztivál kórus” minősítési fokozatot. Felhagyott a régi un. „munkáskórus” hagyományokkal, és Lassus, Palesztrina, Kodály, Bartók, gregorián műveket és mai szerzők műveit énekelte több egyházi mű mellett, valamint Sáry László Liszt díjas zeneszerző „Kánon” c. művét adta elő Szombathelyen, mely akkor ősbemutató volt. 1980-tól Lakner Tamás vezetésével a megfiatalodott és „beérett” együttes számtalan sikert ért el. 63 díjat nyert nemzetközi kórusversenyeken, ezek között „Nagydíjat” és a „Legjobb karnagy”-i díjat is megkapta. Vázák, kupák, serlegek, oklevelek és egyéb relikviáink több szekrényt is megtöltenek.

A kórus tagsága a szakmai tevékenység és a férfikórusok támogatására 1991-ben alapítványt hozott létre, „Pécsi Férfikar Alapítvány” néven.

A kórus teljes bemutatása, története egy teljes új kötet könyvet töltene ki, ezért most csak a Kórus versenyeken, fesztiválokon, kórusolimpián való meghívásos, vagy jelentkezéses szerepléseinek évenkénti felsorolása következik:

A felsorolt külföldi utakat elsősorban pályázati pénzekből, adományokból és a kórus tagjainak jelentős hozzájárulásával valósultak meg.

A kórus története során a külföldi hangversenyek előtt minden hazai fellépés elsőbbséget élvezett, melyek közül a legfontosabbak a következők:

1993. óta Lakner Tamás kezdeményezésére minden évben megrendezésre kerül az Európai Bordalfesztivál, mely nagyon népszerű a város polgárai körében. A Bordalfesztivált pályázati, Pécs Városi, a Villányi Borászok és Borút támogatásával rendezte meg, kezdetben a Pécsi Nemzeti Színházban, majd mikor azt a fesztivál „kinőtte” a Kodály Központban tartotta a gálakoncertet.

Az énekkar kiemelten jó kapcsolatot ápol a Pannon Filharmónikusokkal, a Pécsi Ércbányász Fúvós Zenekarával. Több világhírű szólista lépett fel a kórussal, mint Miklósa Erika, Kováts Kolos. A kórus rendszeresen részt vesz a Villányi Vörösbor Fesztiválon, a Palkonyai Nyitott Pincék rendezvényein, az Európa Cantat-on, a Szekszárdi Szüreti Napokon. Évtizedek óta kapcsolatot tart az Erdélyi „Seprődi János” Kórusszövetséggel.

Az énekkar meghívott vendégként képviselhette Magyarországot 2017-ben Rigában, és arathatott nagy sikert az „Eurovision Choir of the Year” rendezvényen. A Magyar Rádió Nívódíját kétszer kaphatta meg a férfikar, 1988-ban és 1992-ben. A hazai és nemzetközi kórus versenyeken összesen 63 díjat, köztük két Olimpiai aranyérmet tudhat magáénak (2006. Kína és 2008. Ausztria- Graz), valamint egy 108 kórus részvételével rendezett un. világbajnokságon II. helyezést ért el. Egyik legkiemelkedőbb eredményének tekinti, hogy a Hungaroton a kórust 2010-ben felkérte az összes Kodály férfikari műveinek CD lemezre történő felvételére. A felvétel elkészült, és óriási világsikert könyvelhet el. 2011-ben hasonló felvétel készült Erkel Ferenc műveiből, melyet az ICMA (International Classical Musik Award) Európa 10 legjobb kórus lemezei közé sorolt.

A kórusunk több fiatal énekese ma már befutott operaénekes, mint Horváth István a (Magyar Állami Operaház) Gál Máté (Lipcsei Operaház) és Bognár Szabolcs (Pécsi Nemzeti Színház operatársulata). Dr. Lakner Tamás Liszt díjas karnagyot 2014-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá, professzorrá nevezte ki. A kórus és a karnagy munkáját segíti Hoffner Tibor és Horváth Krisztián, mint segédkarnagyok.

A kórus idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, ünnepi koncerttel és díszvacsorával, ahová meghívást kapnak a volt karnagyokat, régi kórustagokat. A kórust tevékenységéért a város Pro Communitate dijjal jutalmazta, valamint megyei Príma díjat is kapott.

Kulturális Örökség – 38/2020. (VI.22.) 27,8 KB