3 Pécsi túra
Három újszerű megközelítéssel, teljességgel kidolgozott sétát ajánlunk látogatóink számára, melyek csak itt érhetőek el. A séták tematikáját a Pécs városban meghatározó épületek, szobrok, történelmi jelentőség, és/vagy turisztikai szempontból jól meghatározott előnyök, élmények hívták életre. A meglévő adottságok bemutatására építve összerakott tematikus útvonalak, melyek láncszerűen felfűzik a város értékeit mint a örökség, borkultúra.
A kidolgozás során a sétánál jelzésre kerül annak időtartama és nehézségi szintje.
Tükék és szőlőtőkék, avagy a pécsi bor nyomában
(cseh, horvát, német, angol nyelven)
Távolság: 3,7 km
Időtartam: 3 óra
Útvonal: 100 éves Borozó, (Ferencesek és Jókai utcán keresztül) Tüke kút, Lóránt palota; Széchenyi-tér Bortársaság, (Megye utcán keresztül) Papnövelde u. 6., Kálvária domb kezdete, Vörös-kút, Bacchanália szobor, Klimo könyvtár, Pezsgőház, Dóm Kőtár, Székesegyház, Püspöki Pince (Borkóstolási lehetőséggel)
“Régen így jellemezték a várost: Pécs mediterrán, szőlőművelő, katolikus város. A szőlő kultusz már a középkorban olyan mély gyökereket eresztett városunkban, hogy a szigorúan kötött katolikus liturgiában is benne volt.”
Sétálóutcán sétáló történelem
(cseh, horvát, német, angol nyelven)
Szigeti városkaputól a Budai városkapuig tartó épületek története
TEMATIKUS SÉTA 1,5-2 órában
“A villamos utoljára 1960. augusztus 31-én csilingelt Pécs szűk utcáin. Azonban a város napjainkban is tartogat néhány tárgyi emléket az egykori villamosról; fennmaradt a remíz, az aszfaltban elvétve megbújik néhány síndarab, és egyes belvárosi épületeken még ott díszelegnek a rozettás felsővezeték-tartó kampók. A mai sétánk a hajdani villamos mentén Szigeti városkaputól a Budai városkapuig tart, s közben megnézzük, hogy sétálóutcáinkon miről mesél a városi történelem.”
Az első köztéri szobor alkotója Kiss György jelentősége Pécsett
Távolság:1 km
Szintkülönbség: Toronykilátó – 133 lépcső
Időtartam: 1 óra 30 perc
Útvonal: Dóm tér; Gosztonyi tér; Székesegyház belső tér – altemplom és toronykilátó; Dóm tér -Szepesy szobor; Káptalan utca; Széchenyi tér
“A köztéri szobrok története sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk. Ritkán gondolunk bele, hogy mik azok a fémből vagy kőből készült tárgyak, amik körülvesznek bennünket. Azon túl, hogy fényesre simogatjuk a kiálló részeket, szelfit készítünk a padon ülő hírességgel, sokszor ezután sem tudjuk, kit ábrázol, milyen stílusú, anyagú és főleg, hogy mi a története, ki az alkotója az adott műnek. Ennek a sétának a tematikája Magyarország első köztéri szobrásza, s Pécs emblematikus szobrainak alkotója: Kiss György, szobrászművész”
Séta útvonalak a made in Pécs magazin ajánlásával
Itt élt – pécsi hírességek otthonai
Pécsi hírességek lakhelyeit járjuk körbe ebben a sétában. Most csak öt állomásos városi túrát mutatunk be, de szinte a végtelenségig bővíthető ez a tematika, hiszen rengeteg híresség élt a városban.
A Damjanich utca 17-es számú ház a túránk első állomása. Itt élt Csorba Győző pécsi költő. Emléktábláját egyik legszebb pécsi verséből való az idézet díszíti: „Nekem: A VÁROS mindörökre.” Innen az Aradi vértanúk útján keresztül lefordulunk a Hunyadi útra, ahol a 6-os számú házban élt Abay-Nemes Oszkár ügyvéd, olimpiai bronzérmes úszó, a város nemzetközi szintű úszóéletének megteremtője. Az 1956-os forradalom után a pécsi forradalmárok védőügyvédje volt, amiért eltiltották hivatásától, majd a vasasi bányában csillésként dolgozott, ahol súlyos baleset érte, melyben elhunyt. A Ferencesek utcájába indulunk tovább, a 24-es számú házhoz, melyben Koczián Sándor élt. A 20 éves korában meghalt tragikus sorsú költő művei szerencsére fellelhetők az interneten, érdemes elmélyülni bennük. A Toldi Miklós utcába kanyarodunk, itt élt ugyanis Martyn Ferenc pécsi képzőművész. A Munkácsy- és Kossuth-díjas Érdemes művész Pécs díszpolgára is volt, aki műveit a városra hagyta. A belvárosban maradunk, a Szent Mór utca 3. előtt ér véget túránk. Itt született és gyerekkorában itt élt Fejér Lipót, világhírű matematikus.
Itt járt – a magyar kultúra legnagyobbjai Pécsett
Egy rövidke belvárosi sétára invitálunk. Olyan helyeket járunk be, ahol a magyar kultúra legnagyobbjai megfordultak.
A Palatinus elől indul a sétánk, itt járt ugyanis Bartók Béla. 1923-ban, az akkori Pannónia nagytermében adott koncertet. Innen a Kamaraszínházhoz indulunk, ahol 1910. októberében Ady Endre, a Nyugat estjén olvasott fel verseiből. A Király utcán található Hattyú-ház a következő állomásunk, ahol 1846 októberében Liszt Ferenc adott hangversenyt. Az emléktábláért nézz felfele! Utunk a Széchenyi Gimnáziumhoz vezet, ide járt ugyanis iskolába (ez akkor Pálos kolostor volt) 1776-tól 1781-ig Virág Benedek, a felvilágosodás kiváló költője. Az Ágoston téren, a NAV irodaház előtt zárul sétánk. Ebbe az elemi iskolába járt ugyanis Békésy György, az 1961-es orvosi Nobel-díj kitüntetettje.
Legendás belvárosi koncerthelyszínek nyomában
A közelmúlt legendás koncert helyszíneit járjuk be. Nem kérdés, hogy ezeknek a helyeknek döntő szerepe volt abban, hogy ma Pécs legyen a magyar Liverpool.
Útvonal: Rák – Gyár – Ifjúsági Ház – Áfium – Dante – Kazinczy
A Ráktól indul sétánk. Az ország legmenőbb klubja az Ipar utca 7. szám alatt volt. Ma már hűlt helye az 1993-tól 2010-ig működő intézménynek, ahol jófajta koncerteken és partikon szocializálódhatott a pécsi fiatalság. Innen a Czinderi utcába vezet utunk, ahol a Gyár működött 1991-től 1998-ig, ma az Árkád van a helyén. Volt időszak, amikor minden nap koncert volt ebben a gyárcsarnok részben, egészen fantasztikus miliőben. Pont szemben a Czinderi utcával, a parkoló túloldalán állt az Ifjúsági Ház, a belváros legnagyobb koncert- és bulihelyszíne, rengeteg felejthetetlen koncerttel. Az Irgalmasok útján, a mai Ahoj étterem helyén volt az Áfium, Pécs első kultúrkocsmája, néhanapján jófajta dzsessz koncertekkel. Kissé feljebb, a Janus Pannonius utcában, a Csontváry Múzeum földszintjén volt a Café Dante, ami egyfajta kultúrplázaként funkcionált koncertekkel, színházi előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel. Innen kanyarodjunk vissza a belvárosba, a Kazinczy utcába, a Kazinczy étteremhez, aminek ma parkoló van a helyén. 1989-től 1991-ig voltak itt elősorban blues és rock koncertek. Sétánk végén akár be is ugorhatunk egy elviteles kisfröccsre az István Pincébe, ami pont a Kazinczyval szemben van.
A pécsi villamos útvonalán
A pécsi villamos 1913-tól 1960. augusztus 31-ig működött. Három vonalon szállította az utasokat, ám sokan nem tudják, pontosan merre is járt a sárga járgány. Most megmutatjuk. Érdemes végigsétálni rajta, hiszen többnyire a belvároson keresztül vezet az út.
- vonal útvonala: Vasútállomás – Szabadság utca – Zsolnay-szobor – Rákóczi út jobbra – Irgalmasok utcája – Széchenyi tér – Király utca jobbra – Búza tér – Lánc utca – Zsolnay Vilmos út balra – Zsolnay Negyed
- vonal útvonala: Zsolnay Negyed – Zsolnay Vilmos út – Lánc utca – Király utca – Széchenyi tér – Ferencesek utcája – Hungária utca – Szigeti út – Hadapród iskola (mai POTE)
A 3. vonal mindössze a Búza tértől a Pécs-Külváros vasútállomásig közlekedett, nem túl hosszú szakasz, ráadásul séta szempontjából nem is annyira izgi.
Bauhaus séta
A Bauhaus a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, amit Walter Gropius 1919-ben hozott létre Weimarban. Pécs abban a kitüntetett helyzetben van, hogy sok pécsi művész csatlakozott az új intézményhez, ezáltal a vidéki városok közül nálunk van a legtöbb a magyar Bauhaus emlék. Érdemes körbejárni ezeket.
Több mint 20 magyar művész csatlakozott a Bauhaus iskolához, köztük számos pécsi is: Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik, Weininger Andor és a pécsi kötődésű Fodor Etel. Úgy véljük,, hogy emlékezetük és munkásságuk bemutatása továbbra sem kapja meg a megfelelő teret, ezért amikor csak tehetjük, felhívjuk rájuk a figyelmet. Mint most is, amikor három alkotó épületeit mutatjuk be, amiket mindenkinek látnia kell.
Forbát Alfréd házai
Forbát kézjegyét nagyon sok pécsi ház magán viseli. Mi ezek közül egyet emelünk ki, ami egy könnyed mecseki sétával megközelíthető. A Pálos dűlő 4-ben látható a Fecskefészeknek elnevezett házikó. A nyaralót Kerpner Károlyné kereskedő rendelte meg Forbát Alfrédtól. 1937-ben épült, 1960-ban kibővítették. Csodás látvány a kis fehér épület a Mecsekoldalban a sok hatalmas épület között.
A további Forbát-házakat egy tartalmas túra keretében érdemes megnézni: Perczel Miklós u. 32., Bajcsy-Zsilinszky u. 3., József u. 9-11., Rákóczi út 69-71., Kaposvári u. 17., Batsányi u. 15., Bartók Béla u. 39., Hunyadi u. 3., Zsolnay Vilmos u. 3.
Molnár Farkas háza
A Kalliwoda-villa a Surányi Miklós utca 18-as számú ház. Ez az épület Molnár Farkas egyetlen pécsi munkája. Érdekesség, hogy a ház tervezésére Forbát Alfrédot kérték fel, ám emigrációja miatt végül Molnár Farkas tervezte meg. A megrendelő Kalliwoda Olga énekesnő és zenetanár férje volt, emiatt látható a házon egy violinkulcs, ami egyben a művésznő monogramja is. Az épület tetőszerkezete is izgalmas, ugyanis mozgatható elemekből áll, azaz függőlegesen korlátként funkcionál, vízszintesen pedig árnyékvetőként használható.
Fodor Etel és Ernst Mittag háza
Fodor Etel fotóművész nagyanyja révén kötődött Pécshez, ám rengeteget járt a városban, sok időt töltött itt, rajongott Pécsért. Férjével, Ernst Mittag építésszel a Bauhaus iskolában ismerkedett meg, 1930-ban házasodtak össze. Mittag Berlin egyik vezető építésze lett, de amikor 1936-ban nem vállalta el a Göbbels-ház átépítését, felesége meglátogatása ürügyén Pécsre utazott, és soha többé nem tért vissza Németországba. Pécsi házukat a Pacsirta utca 29-ben alakították ki Bauhaus stílusban, az épületet Mittag tervezte, de csak Forbát Alfréd nevén lehetett engedélyeztetni. A házaspár 1938-ban, az első zsidótörvény évében Dél-Afrikába költözött, a művésznő ott is halt meg, nem sokkal 100. születésnapja előtt.
Aktívan a pihenők mentén
Ha erdei várostörténeti sétára vágyunk, muszáj felmenni a Mecsekre, hiszen a város felett húzódó turistautak számos jelentős személynek és persze családtagjaiknak állítanak emléket.
„Itt 1894-ben még menedékház állt, amit egy 1909-es vihar rombolt le”
Rövid sétánk a Tettyéről indul. A Semiramis mellett felfelé 122 lépcsőfokot küzdünk le, hogy elérjük első állomásunkat, amely a Balázs-pihenő. Ez az esőbeálló a későbbiekhez viszonyítva kifejezetten fiatal építmény, a 2003-ban elhunyt Balázs József erdésznek állít emléket. Az első kaptató igencsak szuszogós, de a kilátásért megéri az út. Innen a zöld négyzeten az Ilonka-pihenő felé vesszük utunkat, melynek hét fehér oszlopa már messziről kitűnik az erdő fái közül. Ezt a pihenőt dr. Kenessey Aladár sebész építtette 1934-ben, nevét felesége, Szántó Ilonka után kapta. Innen bő egy kilométert haladunk enyhén emelkedve, mígnem elérünk a piros és a sárga háromszög kereszteződéséhez, a Roboz-pihenőhöz. Három ismert turistaút is találkozik itt: a Mecsek első turistaútja, a Kardos-út, a Misinára vezető Bánffay Simon út és a Dömörkapuig kiépített Balog Károly út. Ez a pihenő Roboz Imre emlékére épült, szintén 1934-ben. A piros jelzést becélozva haladunk, az Állatkertet a Dömörkapu irányába elhagyva a Szaniszló-pihenő felé, melyet Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes és tanár tiszteletére emelt a Mecsek Egyesület még 1905-ben. Innen már csak egy nagyobb lépés a Dömörkapui buszforduló, a kisvasút végállomása, ahol Ptacek Viktor, az MNB pécsi fiókjának egykori igazgatója kapott emlékhelyet 1928-ban. Ez talán az egyik legismertebb az összes pihenő közül, hiszen rengeteg túraútvonal kezdő- és végpontja is egyben. Az egykori Vidámpark mellett elhaladva jutunk az illatos fenyvesen át a Flóra-pihenőig. Itt 1894-ben még menedékház állt, amit egy 1909-es vihar rombolt le, majd két évvel később Hamerli József építtetett kő alapra a maihoz hasonló kilátót és amelyet édesanyja után, Flóra-pihenőnek nevezett el. Miután kigyönyörködtük magunkat a csodás panorámában, megkezdjük ereszkedésünket a város felé. A Tettye felé vezető Irma úton haladunk el a Lenkei-pihenő mellett, amely Lenkei Károly újságíró és a Mecsek Egyesület örökös tagjának emlékére készült 1934-ben. Tovább ereszkedve visszaérünk sétánk kezdőpontjára, a Tettyére. Egészségünkre!
Játékos séta Pécsett made in Pécs magazinnal
Egy kis játékra hívunk, hogy valami izgalom és rejtvény is legyen a sétában. A lényeg: a belvárosi túra útvonalát és állomásait „kódolva” adjuk meg, azaz egy kicsit gondolkodni kell, hogy merre is indulj. Néhány állomáshoz adunk egy-egy apró feladatot is, amivel megpróbáljuk feldobni az unalmasnak tűnő kutyagolást.
Start: A város főtere
- állomás: Indulj el egy olyan utcán, melynek nevének jelentése: női szerzetesrend tagja, kötött vallási előírások szerint, zárt közösségben élő, fogadalmat tett nő.
- állomás: Ennek az utcának a végén, egy ház tetejéről „valaki” figyel téged. Keresd meg!
- állomás: Innen nem messze található Vigh Tamás Régészet című szobra. A nőalak mintha a jobb kezével egy számot mutatna. Hányast?
- állomás: Indulj el a régi vízlépcső irányába, egészen egy volt pécsi püspök szobráig.
- állomás: Nem messze innen van egy kis átjáró a Cella Septichora üvegtetejére. Menj arra!
- állomás: Voltál nyáron koncerten a Káptalan Kertben? Arra indulj tovább! A szabadtéri koncerthelyszín impozáns bejáratán egy felirat látható. Mi az?
- állomás: Az út innen arra folytatódik, ahol 1774-ben egy pécsi püspök létrehozta az első nyilvános könyvtárat.
- állomás: Az épület régebben egy fontos egyetemi intézmény volt. Erről egy bejárat feletti tábla árulkodik. Megtalálod?
- állomás: A Széchenyi tér északi feléről a „Lélek Konyhája” felé indulj.
- állomás: A női nevű utca 13-as számának ablakai fölül angyalkák néznek rád. Ha megtalálod őket, jó helyen jársz.
- állomás: Kicsit odébb egy orgona és harmóniumgyár helyét kell megkeresned.
- állomás: Ittál már Velen sört? A következő állomáson megteheted, de most – ha nyitva vannak – csak elvitelre.
- állomás: Innen délre, a Király utca felé indulj.
- állomás: A várost régen városfal vette körül. A Király utcán volt az egyik kapuja. Ma emlék áll a helyén. Mi volt ennek a kapunak a neve? Megtalálod?
Cél: A séta végére értél. Pihend ki magad, akár a városkapu kövein ücsörögve. Reméljük, egy órácskára azért sikerült vidámságot csempésznünk az életedbe, örülünk, hogy velünk tartottál.